Mindenkinek vannak rossz napjai, órái és percei, de ilyenkor állj meg egy pillanatra. Nézz szét magad körül és vizsgáld meg a helyzetedet a világban. Rá fogsz jönni, hogy mindened megvan ahhoz, hogy élj és ember légy.

És soha ne feledd:

Valójában "milyen csodálatos világ" ez:

"Zöld fákat látok, vörös rózsákat is,

Látom, amint értem és érted nyílnak,

És azt gondolom magamban,

Milyen csodálatos világ.

Látom a kék eget és a fehér felhőket,

A fényes, áldott napot és a sötét, szent éjszakát,

És azt gondolom magamban,

Milyen csodálatos világ."

A szivárvány színe, ami oly szép az égbolton,

Éppoly szép az elhaladó emberek arcán.

Látok barátokat amint kezet ráznak,

És azt mondják, "örvendek",

De igazából azt mondják "szeretlek".

Hallok kisbabákat sírni, nézem, ahogy felnőnek,

Sokkal többet tanulnak majd,

Mint amit én valaha is tudni fogok,

És azt gondolom magamban,

Milyen csodálatos világ.

Igen, azt gondolom magamban,

Milyen csodálatos világ."

(Louis Armstrong: What a wonderful world)